Színek

A színkör

A művész egyik legfontosabb “kelléke” a színkör.Ez egy spektrum egyszerűsített változata, amikor kör alakban ábrázolják. Ezen az ún. alapszínek ( sárga, vörös, kék ) és a kevert színek (narancs, zöld, ibolya ) láthatóak, amelyekből az összes többi szín- a szürkéket és a barnákat is beleértve- kikeverhető.

Alapszínek

Az alapszínek a színkörön egymástól egyenlő távolságra helyezkednek el, és olyan színek, amelyek nem állíthatók elő más színek keverésével.

Másodlagos színek

A kevert színek két alapszín vegyítésével állíthatók elő, így a ciánkék  és a sárga keveréke zöld, a vörösé és a sárgáé narancs a vörösé és a ciánkéké ibolya.

Harmadlagos színek

A harmadlagos színek egy alapszín és a színkörön mellette feltüntetett kevert szín keveréke. Ha például a vöröset a jobb oldali szomszédos naranccsal keverünk, narancsvöröset kapunk, míg a baloldali szomszédjával a kékes ibolyával keverve az eredmény kékes vörös.

Színkeverés

Elméletben az alapszínek eltérő arányú vegyítésével szinte valamennyi színárnyalat kikeverhető. A gyakorlatban ez nem ilyen egyszerű, mivel a festékek előállításához használt pigmentek színe nem olyan tiszta, mint a fényé.

Piszkos színek

A színelmélet értelmében a kék és a sárga keveréke zöld, de egy kellemes kis sárga és egy barátságos kék nem mindig eredményez zöldet. Az ultramarinkéknek például vöröses árnyalata van, a citromsárgának pedig zöldes, így a kettő keveréke piszkos zöld.

 

Tisztaszínek

A tiszta zöld keveréséhez elengedhetetlen a megfelelő kiinduló színek- a képen valódi ciánkék és sárga- kiválasztása.

Meleg és hideg színek

 A vörösek és sárgák napfényt és a melegeséget idézik fel, míg a kék és a zöld árnyalatait a vízzel, a lombozattal vagy az árnyékkal társítjuk gondolatban, így meghatározott atmoszférát teremtenek a képen.

Semleges színek

A tiszta semleges színek a fehér és a fekete keverékei, s nem sorolhatók sem meleg, sem a hideg színek közé. a két vagy több szín keverésével létrehozott semleges színek az elemek arányától függően lehetnek meleg vagy hideg hatásúak.

Mélység és tér

Mivel szemünk a hideg színeket távolabbinak érzékeli, mint a melegeket, a hideg és meleg színek egymás mellé helyezésével a tájképen a messzeség érzetét kelthetjük.